Társadalomfilozófia

2018. tavasz

 

KURZUSLEÍRÁS

 

A kurzus fő célja, hogy a hallgatókat megismertesse a társadalomfilozófia történetének legfontosabb állomásaival és gondolataival. A kurzus során megvizsgáljuk az egymással szembenálló társadalomelméleti álláspontokat, és megpróbáljuk feltárni a szembenállás okait, illetve megnézzük, lehetséges- e közvetítés az ellentétes álláspontok között, vagy szükség van-e egyáltalán közvetítésre.

Mint látni fogjuk, a társadalomfilozófiai elméletek és diskurzusok két, egymással bensőségesen összefonódó szempontot is felkínálnak: egy leíró (deskriptív) és egy előíró (normatív, deskriptív) megközelítést. Az előbbi megközelítés arról szól, hogy milyen ténylegesen a társadalom, és benne az emberek, a másik, hogy milyennek kellene lennie ideális vagy legalábbis optimális esetben a társadalomnak. A kettő közti szoros kapcsolat többek között abban áll, hogy a leíró elméleteknek mindig normatív következményeik is vannak (illetve nem ritkán normatív előfeltevéseik is), továbbá az előíró, normatív koncepciók szükségszerűen előfeltételeznek egy bizonyos leíró elméletet a társadalom tényleges működéséről és szerkezetéről. A félév során az említett két megközelítés mód közti viszonyokat is közelebbi vizsgálat tárgyává tesszük.

A félév tematikája: 1. Bevezetés A nyugati társadalomfilozófiai gondolkodás kezdetei. A szofisták. A nómosz-phüszisz−vita. 2. Platón. 3. Arisztotelész. 4. Hippói Szent Ágoston. 5. Aquinói Szent Tamás. 6. Thomas Hobbes. 7. John Locke. 8. Jean-Jacques Rousseau. 9. Hegel. 10. Marx. 11. 20. századi társadalomelméletek. A totalitárius állam kritikái. Hannah Arendt, Karl Popper, Isaiah Berlin. 12. 20. századi társadalomelméletek 2. Neomarxizmus. A Frankfurti Iskola. Kritikai elmélet.

 

Oktató: Marosán Bence Péter óraadó (bencemarosan@gmail.com)

Időpont: hétfő 10:15-11:45

Hely: Piliscsaba, Anselmianum 008

 

Munkamódszer

A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák folyamán az egyes korok meghatározó szerzőinél megjelenő társadalomfilozófiai problémákat járjuk körül; eközben a diákok szabadon bekapcsolódhatnak az egyes kérdések megtárgyalásába, véleményt nyilváníthatnak az egyes álláspontok konzisztenciájával, következményeivel kapcsolatban, beemelhetnek az óra gondolatmenetébe a vizsgált álláspontot más megvilágításba helyező nézőpontot. Az óra célja az, hogy elősegítse az önálló gondolkodást.

 

Követelmények

Aktív órai részvétel, legalább 5-7 normális oldalas (12 000-18 000 leütés, szóközökkel együtt) házi dolgozat írása.

Értékelés: A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív részvétel mindegyiknek feltétele.

Hiányzás: A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 8x45 perc.

Órai munka: Az órán számítok a diákok aktív részvételére; az órai aktivitás beszámít a félév végén adott gyakorlati jegybe.

A házi dolgozat témája: a kurzushoz tartozó valamely szerző, probléma elemzése, speciálisan a kurzus szemszögéből.

A dolgozat leadási határideje: 05.18. péntek. Kinyomtatva: 10 óráig a titkárságon, vagy elektronikusan: 24 óráig. A dolgozatokat kinyomtatva vagy elektronikusan kell leadni. A hivatkozás formáját (lábjegyzet vagy végjegyzet) a hallgatóra bízom; de az átvételeket, idézeteket minden esetben fel kell tüntetni, idézőjelek között, a forrás megjelölésével. A hivatkozás szabályait illetően ld. pl.: http://www.c3.hu/~fons/hivatk.htm

 

 

Kötelező olvasmányok

Leo Strauss és Joseph Cropsey, A politikai filozófia története, I-II köt., Budapest, Európa kiadó, 1994

Olay Csaba-Ullmann Tamás, Kontinentális filozófia a XX. században, Budapest: L’Harmattan, 2011

 

Elsődlegesen ajánlott irodalom

Alasdair McIntyre, Az erény nyomában, Budapest: Osiris kiadó, 1999

Alasdair Macintyre, Az etika rövid története, Budapest: Typotex kiadó, 2012

Joel Feinberg, Társadalomfilozófia, Budapest: Osiris kiadó, 1999