Filozófiai szövegolvasás: Edmund Husserl

2018. tavasz

 

KURZUSLEÍRÁS

 

A kurzus során Edmund Husserl osztrák-német filozófus (1859-1938) szövegeit olvassuk; a szerző legkorábbi korszakától kezdve pályájának utolsó szövegeivel bezárólag. A félév folyamán a filozófus egyik legfontosabb problémájára összpontosítunk: nevezetesen az igazság, az evidencia fogalmaira, és az elemzett szövegeket különösen ezen fogalmak felől közelítjük meg.

Edmund Husserl a fenomenológiának nevezett filozófiai mozgalom alapító atyja. A fenomenológia a szó legtágabb értelmében vett tapasztalat jelenségeinek (fenoménjeinek) leíró, elemző módszere, diszciplínája. (Mondhatnánk azt is: a tapasztalat jelenségeinek leíró „tudománya”; és Husserl valóban mondta tudománynak a fenomenológiát. Hozzá kell azonban tennünk: radikálisan eltérő értelemben, mint a pozitív tudományokat. A fenomenológiát a fogalmi tisztaság és koherencia, valamint az igazolás feltételeinek egyértelmű rögzítése értelmében mondta tudománynak). A fenomenológia az általában vett tapasztalat (illetve annak specifikus területei: művészi, vallási, etikai, stb. tapasztalat) szerkezetével, jellegével foglalkozik, illetve azzal a kérdéssel, hogy gondolataink milyen módon lelnek, igazolásra, vagy legalábbis alátámasztásra a tapasztalatban.

A szeminárium során kizárólag magyar nyelvű szövegeket fogunk megvizsgálni; tehát a félév teljesítése nem igényli idegen nyelv ismeretét.

A félév tematikája. 1. Bevezetés. Edmund Husserl filozófiájáról általában. 2. A fiatal Husserl. „A jelek logikája” (in: Varga Péter András-Zuh Deodáth [szerk.]: Az új Husserl [a továbbiakban: ÚH], Budapest: L’Harmattan kiadó, 2011: 15-43). (1890). 3. Az érett Husserl. A „realista” fenomenológia. Logikai vizsgálódások. Szemelvények. (In: Varga Péter András-Zuh Deodáth [szerk.]: Husserl és a Logikai vizsgálódások. Budapest: L’Harmattan kiadó, 2009: 21-99). (1900/1901) 4. Előadások az időről. (1905). (Budapest: Atlantisz kiadó, 2002). 5. A transzcendentális fordulat: „A fenomenológia ideája”. (In: Edmund Husserl válogatott tanulmányai [a továbbiakban: VT]. Budapest: Gondolat kiadó, 1972: 27-110). (1907). 6.  „A filozófia mint szigorú tudomány”. (VT: 111-192). (1910/11). 7. Párizsi előadások. (VT: 227-275). Kartéziánus elmélkedések. (Magyarul: Budapest: Atlantisz kiadó, 2000). (Az utóbbiból speciálisan az első három elmélkedés). (1929). 8. Az európai tudományok válsága és a transzcendentális fenomenológia (§§1-7, 29-55). (A továbbiakban röviden: Válság). (Budapest: Atlantisz kiadó, 1998). (1936). 9. Válság: XIII, XXIV-XXVIII. mellékletek. (Szövegek a Válság időszakából, harmincas évek). 10. „Az európai emberiség válsága és a filozófia”. (In: VT: 323-367). (1935). 11. „Emberi-testi létem apodiktikus létbizonyossága a «világ» léttalaja apodiktikus bizonyosságának részeként. A kartéziánus kételykísérlet visszautasítása”. (ÚH: 160-169). (1937). 12. „Teleológia a filozófiatörténetben”. „Abszolút és relatív ősalapítás megkülönböztetése”. (ÚH: 171-204). (1937).

 

Oktató: Marosán Bence Péter óraadó (bencemarosan@gmail.com)

Időpont: hétfő 12:30-14:00

Hely: Piliscsaba, Anselmianum 011.

 

Munkamódszer

A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. A szeminárium célja, hogy fejlessze a hallgatók elemzőkészségét és problémaérzékenységét az olvasott szövegek vizsgálatán keresztül. Kifejezetten javasolt, hogy a diákok a tárgyalt problémákkal kapcsolatban kifejezzék saját véleményüket, meglátásaikat, álláspontjukat. Az egyik legfontosabb szempont a szövegolvasás során az volna, hogy a hallgatók önálló gondolkodását elősegítsük.

 

Követelmények

Aktív órai részvétel, legalább 5-7 normális oldalas (12 000-18 000 leütés, szóközökkel együtt) házi dolgozat írása.

Értékelés: A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív részvétel mindegyiknek feltétele.

Hiányzás: A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 8x45 perc.

Órai munka: Az órán számítok a diákok aktív részvételére; az órai aktivitás beszámít a félév végén adott gyakorlati jegybe.

A házi dolgozat témája: a kurzushoz tartozó valamely szerző, probléma elemzése, speciálisan a kurzus szemszögéből.

A dolgozat leadási határideje: 05.18. péntek. Kinyomtatva: 10 óráig a titkárságon vagy elektronikusan: 24 óráig. A dolgozatokat kinyomtatva vagy elektronikusan kell leadni. A hivatkozás formáját (lábjegyzet vagy végjegyzet) a hallgatóra bízom; de az átvételeket, idézeteket minden esetben fel kell tüntetni, idézőjelek között, a forrás megjelölésével. A hivatkozás szabályait illetően ld. pl.: http://www.c3.hu/~fons/hivatk.htm

 

 

Kötelező olvasmányok

Varga Péter András-Zuh Deodáth (szerk.): Az új Husserl, Budapest: L’Harmattan kiadó, 2011

Varga Péter András-Zuh Deodáth (szerk.): Husserl és a Logikai vizsgálódások. Budapest: L’Harmattan kiadó, 2009

Edmund Husserl: Válogatott tanulmányai, Budapest: Gondolat kiadó, 1972

Edmund Husserl: Az európai tudományok válsága és a transzcendentális fenomenológia, Budapest: Atlantisz kiadó, 1998

Edmund Husserl: Kartéziánus elmélkedések, Atlantisz kiadó, 2000

Edmund Husserl: Előadások az időről, Budapest: Atlantisz kiadó, 2002

 

 

Elsődlegesen ajánlott irodalom

Deczki Sarolta, Meredek sziklagerincen. Husserl és a válság problémája, Budapest: L’Harmattan, 2014

Mezei Balázs, „A tiszta ész krízise”, in Edmund Husserl, Az európai tudományok válsága és a transzcendentális fenomenológia, Budapest: Atlantisz, 1998

Mezei Balázs, World and Life-world, Stuttgart: Peter Lang Verlag, 1995

Toronyai Gábor, Tudományos életfilozófia, Budapest: Osiris, 2002

Ullmann Tamás, A láthatatlan forma. Sematizmus és intencionalitás, Budapest, L’Harmattan, 2010

Zuh Deodáth, Edmund Husserl ismeretfilozófiája, Budapest: L’Harmattan, 2015

Moran, Dermot, Introduction to Phenomenology, London & New York, Routledge, 2000

Moran, Dermot, Edmund Husserl. Founder of Phenomenology, Cambridge: Polity Press, 2005