Logika

Bevezetés a szimbolikus logikába

előadás + szeminárium, BBNSF00500 + BBNSF15200

2018. tavasz

 

KURZUSLEÍRÁS

 

A logika a helyes következtetés elmélete, és mint ilyen a tudományos gondolkodás organonja. Az előadásból és szemináriumból álló dupla kurzus bevezet a modern szimbolikus logikába, emellett elsődleges célja, hogy tökéletesítse a hallgatókban az absztrakció és a logikus gondolkodás képességét és készségét.

A tananyagot egy több évtizeden át tökéletesített egyetemi jegyzet tartalmazza. Mivel a művet eredetileg is tankönyvnek szánták, átgondolt felépítése, szemléletes példái, ellenőrző kérdései és gyakorló feladatai alkalmassá teszik arra, hogy eredményesen közvetítse a modern logika alapjait.

 

Oktató: Hankovszky Tamás (hankovszky@btk.ppke.hu)

Időpont: szerda 12.30–15.45

Hely: Ans. 010

 

Munkamódszer

Az előadást és a szemináriumot együtt tanácsos felvenni, mert szorosan összetartoznak. Ugyanaz az anyaguk, és elsősorban a számonkérés módjában különböznek, másodsorban a munkamódszerükben. A szeminárium a hallgatók aktivitására épülő oktatási forma. A logika szeminárium meghatározó munkamódszere a táblánál való hallgatói feladatmegoldás. A tanárnak ilyenkor elsősorban nem információközlő, hanem koordináló és ellenőrző szerepe van. A szemináriumok célja az aznapi előadáson elhangzottak elmélyítése és gyakorlása. Az előadáson főképp a tanár beszél, de alkalmanként szeminárium-jellegű tevékenységre is sor kerül. 

 

Követelmények

Hiányzás: Az előadásokon és a szemináriumokon a részvétel kötelező, de a hiányzásnak közvetlenül csak a szeminárium esetében van következménye. Itt a maximális hiányzási lehetőség 4x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a szemináriumra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs különbség.

Értékelés: Előadás. A kurzus kollokviummal zárul.

Szeminárium. A gyakorlati jegyet a hetenkénti zárthelyi dolgozatok (ZH) és az órai munka határozza meg.

ZH: Minden szeminárium első negyedórájában ZH-ra kerül sor a megelőző órákon feladott tananyagból. Meg nem írt ZH pótlására nincs mód. Hiányzás vagy késés esetén a ZH elégtelennek számít, ám a két legrosszabb ZH (legyen a rossz jegy hiányzás vagy bármi más következménye) a félév végi jegybe nem számít bele. Hasonlóképpen nem számít bele a legjobb jegy sem, ha abból a jegyből a hallgató csak egyet szerzett.

 

A tervezett menetrend

 

az előadás anyaga

a ZH új anyaga

a szeminárium anyaga

02. 14.

2. fejezet

nincs ZH

3. fejezet

02. 21.

elmarad

elmarad

elmarad

02. 28.

4. és 5. fejezet

a 2. és a 3. fejezet

5. fejezet

03. 07.

5. fejezet

a 4. fejezet és az 5. fejezet eleje

5. fejezet

03. 14.

6. és 7. fejezet

az 5. fejezet

6. és 7. fejezet

03. 21.

7. fejezet

a 6. és a 7. fejezet eleje

7. fejezet

03. 28.

szünet

szünet

szünet

04. 04.

szünet

szünet

szünet

04. 11.

8. fejezet

ismétlő ZH: 1-7. fejezet

8. fejezet

04. 18.

8. és 9. fejezet

a 8. fejezet eleje

8. fejezet

04. 25.

10. fejezet (Venn)

a 8. és a 9. fejezet

10. fejezet (Venn)

05. 02.

10. fejezet (sima analitikus)

a 10. fejezet (Venn)

10. fejezet (sima analitikus)

05. 09.

10. fejezet (kvantoros, azonosságos analitikus)

a 10. fejezet (sima analitikus)

10. fejezet (kvantoros, azonosságos analitikus)

05. 16

10. fejezet (kvantoros, azonosságos analitikus

a 10. fejezet (kvantoros, azonosságos analitikus)

értékelés

 

Tankönyv

Tankönyv: Madarászné – Pólos L. – Ruzsa I.: A logika elemei. Budapest, Osiris, 1999. vagy 2006. (Letöltés a PPKE BTK hálózatából) (A könyv korábbi változatai csak az új kiadásokból vett néhány oldalas kiegészítéssel használhatók.)

 

Ajánlott irodalom

Ruzsa I.: Bevezetés a modern logikába. Budapest, Osiris, 1999.

Margitay T.: Az érvelés mestersége. 2. javított kiadás. Budapest, Typotex, 2007.

Kutrovátz G.: Bevezetés a logikába és az érveléselméletbe. (Digitális tankönyv, ELTE)

Kijelentéslogika (Digitális tankönyv, ELTE)

Kneale, W. – Kneale, M.: A logika fejlődése. Budapest, Gondolat, 1987.

Read, S.: Bevezetés a logika filozófiájába. Budapest, Kossuth, 2001.