Filozófiatörténet 6. 20. századi filozófia 1. Angolszász filozófia

 Wittgenstein: Filozófiai vizsgálódások

szövegolvasó szeminárium, BBNSF01500

2018. tavasz

 

KURZUSLEÍRÁS

 

 

A szeminárium Ludwig Wittgenstein Filozófiai vizsgálódások című művét olvassuk. A Filozófiai vizsgálódások fordulópont nemcsak az angolszász analitikus, de az egész filozófia történetében. Talán nem túlzás azt állítani, hogy először történik meg az a filozófia történetében, hogy egy filozófus gondolkodásában az egész filozófia nyelvfilozófiává válik, melynek célja nem a problémák megoldása, hanem azok eltüntetése. A kurzus célja annak belátása, hogy a radikális nyelvfilozófiai belátások és kérdésfelvetések miként szolgálják a filozófiából való kigyógyítás terapeutikus programját. Ennek érdekében végig vesszük a Filozófiai vizsgálódások központi problémáit: a nyelv tisztán reprezentációs felfogásának kritikáját, a nyelvjátékok és a hozzájuk kapcsolódó életforma szerepét, a jelentés használatelméletét, a szabálykövetési paradoxont (Kripkensteinhez is kapcsolódva), a nyelv és a pszichológiai állapotok privátságának a problémáját, és végül, de nem utolsó sorban, a filozófiai problémákból való „kigyógyítás” módszerét.    

 

Oktató: Bernáth László óraadó tanár (bernathlaszlo11@gmail.com)

Időpont: Hétfő 14.15 – 15.45.

Hely: Budapest, Tárogató 223

 

Munkamódszer

A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg. Így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. Mivel a beszélgetés során Wittgenstein szövegeit próbáljuk majd interpretálni, a foglalkozásra mindenki hozza magával az előre kijelölt szakaszokat.

 

Követelmények

Aktív órai részvétel, zárthelyi dolgozatok megírása, legalább 2000 legföljebb 3000 szavas házi dolgozat írása (nem beleszámítva a lábjegyzeteket és a bibliográfiát. Ez kb. 6-9 oldalas dolgozatot jelent).

 

 

Értékelés: A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a ZH-k, a házi dolgozat és súlyozottan az órai munka határozzák meg. Ha ezek közül bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is elégtelen.

Hiányzás: A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 6x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs különbség.

Órai munka Senki nem teljesítheti anélkül a kurzust, hogy bekapcsolódna az órákon folyó szakmai beszélgetésbe.

A ZH anyaga: ugyan az órák többségén ZH írásra kerül sor, ezeknek elsődleges célja azt fölmérni, hogy a hallgató elolvasta-e egyáltalán a szemináriumi foglakozásra feladott szövegrészt. Ennek megfelelően a ZH kérdések nem kérdeznek rá bonyolult összefüggésekre, inkább csak a szöveg könnyen értelmezhető tartalmi elemeire.

A házi dolgozat témája: A hallgató bármelyik, az órán felmerülő és Wittgenstein szövegeihez szorosan kapcsolódó témát választhatja, egyeztetve az oktatóval.

A dolgozat műfaja tanulmány. Tanúskodjon arról, hogy a hallgató képes filozófiai problémák megragadására, összefüggéseik megértésére, logikus és érvekkel alátámasztott kifejtésére. Lehetőleg minden nagyobb horderejű kijelentés mögött szöveggel vagy szövegekkel alátámasztott érv álljon a bibliográfiai utalások elfogadott szabályainak betartásával.

A dolgozat leadási határideje (elektronikusan): május 6, 23:59.

A házi dolgozat formai követelményei: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 2,5-ös margó, 1,5-ös sortávolság. Szavak száma: minimum 2000. A bekezdések között ne legyen sorkihagyás! A hivatkozásokat és a bibliográfiát a Magyar Filozófiai Szemle standardjainak megfelelően kell a dolgozatban megjeleníteni: http://filozofiaiszemle.net/hu/szerzoinknek/.

 

Kötelező olvasmányok

 

Wittgenstein, Ludwig 1953/1998, Filozófiai vizsgálódások. Ford. Neumer Katalin. Budapest, Atlantisz. 1§-693§

 

Ajánlott Irodalom

 

 Bátori Zsolt 2000. Két elmélet a nyelvről: Wittgenstein Értekezés-kritikája a Filozófiai vizsgálódásokban.” Magyar filozófiai Szemle, 2000/3.

Farkas Katalin 2001. „A tárgyak megnevezése. Az ágostoni nyelvkép kritikája a Filozófiai vizsgálódásokban.” Világosság, 2001/2–3, 39–46.

Farkas Katalin – Kelemen János 2002. Nyelvfilozófia. Budapest, Áron Kiadó 2002.

Lehmann Miklós 2000. „Wittgenstein korai és kései képfelfogásáról.” Kellék, 2000/15–16, 63–81.

Neumer Katalin 2001. „Kép és szó a késői Wittgenstein írásaiban.” Világosság, 2001/ 2–3, 121–129.

Nyíri Kristóf 2002. „Képek mint eszközök Wittgenstein filozófiájában.” Világosság, 2002/1, 5–21.

Schwyzer, Hubert 1999. „Wittgenstein és a nyelv autonómiája.” Ford. Demeter Tamás. Magyar Filozófiai Szemle, 1999/1–2–3, 83–100.

Szabó L. Imre 2003. „Wittgenstein a nyelv leíró és előíró funkciójáról.” Világosság, 2003/11−12, 157–162.

Tőzsér János 2000. „Játékok és nyelvjátékok.” Café Bábel, 2000/3, 61–71.

Tőzsér János 2001. „Wittgenstein és az univerzálé-probléma.” Világosság, 2001/2–3, 54–65.

Wittgenstein, Ludwig 2004. „Néhány megjegyzés a logikai formáról.” Ford. Polgárdi Ákos. Vulgo, V/2 , 64−69.